A három emberi agy

2023.11.23

Mikor először hallottam a mondatot, miszerint "Bizony három agyunk van!", amely mentorom, Wiesner Edit szájából hangzott el, valószínűleg olyan képet vágtam, mint Te most. Ezt követően saját magamon tapasztaltam, hogy milyen érzés, amikor a szívintelligencia bekapcsol és a logika hátrébb húzódik. Ha dolgoztunk már együtt, akkor Te is megtapasztalhattad a kártyázás felemelő hatását, ami ennek köszönhető.

De egy kissé előreszaladtam... Tehát a felvetés: három agyunk van! Egyről már mindannyian hallottunk és jó eséllyel használjuk is, ez a fejagy vagy központi agy. Ez a szervünk rendkívül összetett és sok funkciót lát el, azonban témánk szempontjából a kognitív, vagy megismerési és elemzési funkciókat emelném ki. Sokáig úgy gondolta a tudomány, hogy a központi agy határozza meg cselekedeteinket a hétköznapokban, vagyis ő a "főnök". Ezt a tézist több kutatás is megcáfolni látszik, vagyis úgy tűnik, hogy a "főnök" döntéseibe többen is beleszólnak.

A szívagy

Az elmúlt majdnem három évtizedben a tudósok olyan új információkat fedeztek fel a szívvel kapcsolatban, amelyek alapján megállapították, hogy szívünk működése sokkal összetettebb, mint azt valaha gondoltuk volna. Ma már tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésünkre arról, hogy a szív érzelmi és intuitív jeleket küld számunkra, hogy segítsen nekünk irányítani az életünket. Ahelyett, hogy egyszerűen csak vért pumpálna, a test több szervrendszerét is irányítja és összehangolja, hogy egymással harmóniában működhessenek. És habár a szív folyamatosan kommunikációs kapcsolatban áll az aggyal, mára már tudjuk, hogy az agytól függetlenül számos saját döntést is hoz.

Egy átfogó kutatást követően 1991-ben Dr. J. Andrew Armour bemutatta a világnak a funkcionális szívagy koncepcióját. Felfedezték, hogy a szív saját független idegrendszerrel rendelkezik, és ezt az összetett rendszert "a szívben lévő agynak" nevezték el. Kimutatták, hogy a szívben legalább 40 000 idegsejt található, amelyek az agyban lévő idegsejtekhez hasonlóan saját intelligenciával és emlékezettel rendelkeznek. A szív belső agya és idegrendszere információkat küld a koponyában található központi agy számára, ezáltal kétoldalú kommunikációt hozva létre az agy és a szív között. A szívből az agyba küldött jelek hatással vannak az amygdalára, a thalamusra és az agykéregre. A kutatások szerint ráadásul a szív nem minden esetben engedelmeskedik automatikusan az "főnök" által küldött "parancsoknak" és bizonyos körülmények között valójában képes saját maga gondolkodni.

A szív intelligenciával tölti el az érzelmeket és lehetővé teszi, hogy képessé váljunk uralni és irányítani őket. Más szóval a szívintelligencia valójában az érzelmi intelligencia forrása. A kutatások azt mutatják, hogy az intelligencia és az intuíció is erősödik, amikor megtanulunk hallgatni a szívünkre. Ahogy megtanuljuk megfejteni a szívünk üzeneteit, képessé válunk a megfelelő rálátással és megértéssel kezelni az érzelmeinket a különböző élethelyzetekben és kihívások esetén. Minél inkább megtanuljuk követni a szívünk intelligenciáját, érzelmeink annál kiegyensúlyozottabbakká és koherensebbekké válnak.

Ha belegondolsz, ez az információ a szívünk intelligenciájáról mindig is ott volt a kollektív tudatunkban, mégpedig a szívvel kapcsolatos kifejezésekben:

"Hallgass a szívedre!"

"Szívemből szóltál."

"Szívvel-lélekkel csinál valamit."

"Tiszta szívvel tesz valamit."

"Szívemből szóltál."

És így tovább.

Nem hiába mondják sokszor, hogy a régiek sok mindent tudtak, amiből mára elfelejtettünk rengeteg dolgot. Így van ez a zsigeri aggyal is.

Zsigeri agy

"Érzem a zsigereimben."

"Összeszorul a gyomrom." - bizony ez is ide tartozó kifejezés

"Az egész testemben valami zsigeri érzést tapasztaltam."

Idegrendszerünk két módon méri fel a stresszes, fenyegető helyzeteket: egyrészt a külső érzékszerveinket használva meghatározzuk a stressz vagy a veszély forrását a környezetünkben, másrészt pedig a belső szerveink és izomzatunk, kötőszöveteink állapotából következtetünk rá.

A belek fala olyannyira komplexen beidegzett, hogy jogosan hívják a bélrendszert a "második agynak". A zsigeri agyat és a központi agyat összekötő ideg a vagus ideg, amelyen a kommunikáció kétirányú. Sőt! Ezen kommunikáció 90%-a a zsigeri agyból a központi agy felé közvetített információ és 10%-a az ellenkező irányba. Vagyis a belső szerveinknek több a mondanivalója a "főnöknek", mint fordítva.

Ha valamilyen okból az izomzatunk feszes, azt tudat alatt úgy értelmezi az idegrendszerünk, hogy veszélyben vagyunk,a valóságtól függetlenül. Ha a beleink feszültek és nehéz gombóc van a hasunk helyén, gyengének, élettelennek, tehetetlennek és reménytelennek érezzük magunkat az életünk összes területén. Még akkor is ha erre nincs is valódi okunk.

Egy ellazult, egészséges tónusú izomzat és bélrendszer biztonságot és jólétet közvetít agyunknak.

A világról alkotott képünket így befolyásolja pillanatról pillanatra a belső fizikai állapotunk. Sok spirituális tan a hasat a jóllét érzésének központjaként azonosítja. Belső szerveink állapotának összetett értelmezéséből - amelyet más néven intuíciónak is nevezünk - szimpátia, vonzalom, ellenszenv vagy éppen félelem származhat.

Egyensúly

Kevés általános érvényű szabály létezik, de az arany középút egy ilyen elv. Ez alapján nem egészséges, ha a 3 agy közül bármelyiknek túlzott dominanciát engedünk a működésünk során. Tudnunk kell megteremteni az egyensúlyt, hiszen olyan csodálatosan lett létrehozva az emberi test, hogy nincs benne felesleges vagy éppen alultervezett elem. Éppen ezért, ha úgy érzed, hogy az egyensúlyteremtésben megakadtál, érdemes beszélgetned valakivel, aki segíthet, hogy megtaláld a számodra ideális állapotot és a lehető legjobb önmagad lehess.


Források: